Pompon "csibe"

Edinával, a nagyobbik húgommal közösen készítettük ezt a pompon kacsát. Nekem tanulnom kellett, ő meg csinálni akart valamit, ezért a Praktika áprilisi számából a "csibére" esett a választásom (akkor még azt hittem, hogy csibe). Megnézett egy másfél órás mesét mire feltekergette a fonalat, mert természetesen csak vékony volt itthon... :D Nekem nem volt más dolgom, csak pompont csinálni belőle, kivágni az "alkatrészeit" és felszerelni.

Kicsit pufi lett, de szerintem aranyos... (: Jön a húsvét!

És a tojáshoz képes nagy is... :D

Feszültség levezetés...

Túl vagyok egy ZH-kal teli héten, ezért tegnap délután ismét horgoltam egy karkötőt... (: Csíkos, de most két irányba mennek a csíkok! Nem tökéletes, látszik rajta, hogy feszültséget vezettem le vele... Nem vagyok teljes mértékben megelégedve... :(

Íme a képek:

Kék orchidea?!

Ma az egyik áruházban láttam kék orchideát. Az első benyomásom az volt, hogy "jaj, de szép", aztán elolvastam, mitől kék... Mesterségesen színezett! Lehet, hogy ez csak nekem fura, de nem értem, minek kell ezt csinálni szegény növénnyel, mikor egy egyszerű fehér is gyönyörű tud lenni, és akkor még nem is beszéltem az egyszínű, többszínű és kitudja még hány TERMÉSZETES változatáról. Nem mondom, hogy nincs eredeti kék, de ez nem az volt...

És íme néhány kép róla (róluk):

Ezen a képen már látszik, hogy nem eredeti az orchidea színe:

Ezt a bejegyzést csak azért írtam, mert nagyon nem értek egyet vele, és ki kellett adnom magamból... (:

Viszont kaptam egy lassan kidobásra ítélt, sokszorosan leárazott (eredeti) rózsaszín változatát. Remélem, hogy ki fog nyílni... (:

Csavart háromszög...

Már régen kinéztem ezt a medált is, csak nem mertem megcsinálni. A hosszú hétvégén rávettem magam, beszereztem mindent és nagy nehezen elkészült. Nem volt egyszerű... Egy tűmbe és jó pár órámba telt, de megérte... (:

A követ nem most "gyurmavirágoztam" be, semmit nem tudok kezdeni vele, de jó lesz díszítő elemnek...(:

Hóvirág és húsvét...

Tegnap kirándultunk. Ezeket a szépségeket láttuk:

Elkészült a húsvéti nyuszi ajtódíszünk is! (: Közös munka anyával és a csajokkal: én kitaláltam, anya kivágatta fából és megrajzolta, én kifestettem, húgocskáim pedig lelkesen bírálták, ha egy csepp festék nem oda került, ahova kellett volna vagy ha nem lett szép a festés... :D

Szerintem aranyos lett... (:

Kishúgom kérése...

Süti... ma nem gyöngyöt hoztam, hanem sütit. Kishúgom egyik nagy kedvence ez a kókuszos-csokis keksz, amit még én is meg tudok csinálni, pedig nem vagyok túl ügyes a konyhában. Mindig összeégetem magam, de most még ezt is megúsztam... (: A recept Anditól van!

A kép minősége miatt elnézést kérek, de nem találtam meg a fényképezőt... :(

 

Még mindig ugyanaz...

Igen, még mindig gyöngyhorgolás... Kicsit sokáig készült, mert félúton lebontottam egy másikat, nem tetszett a színösszeállítás, ráadásul a héten négy nap helyett hatot mentem suliba... Többek között ezért is tetszik (most) annyira a horgolás, mert akár két óra között is előkaphatom, anélkül, hogy a gyöngyök szanaszét gurulnának vagy bonyolult mintát kellene követnem. (: Voltak arcok, amikor a pénteki szünetben előszedtem és elkezdtem csinálni, már ezért megérte! (: Rögtön bombáztak a kérdésekkel és nagyon jó esett, hogy félkész állapotában is nagy sikert értem el vele. (:

Már megint csak "csíkos" készült, de már tervben van egy mintás is, de ahhoz idő kell, ami nekem most nincs túl sok...

És végre egy kis rózsaszín! Ruhában annyira nem, de minden másban nagyon szeretem ezt a szín. (Ez látszik a blogomon is, amit kicsit felújítottam: új háttér, kicsit más elrendezés és végre sikerült megcsinálnom a diavetítést az "alkotásaimról".) Remélem másnak is elnyeri a tetszését ez a karkötő:

Tegnap kaptam...

Tegnap már nőnapi ajándékot kaptam! Annyira szép orchidea, hogy meg kellett mutatnom! (:

Gyöngyhorgolt ékszer...

Nem tudok betelni vele... Készült még egy karkötő... (:

Ezért megküzdöttem: minden jól ment, megfelelő számú gyöngyöt fűztem fel, nem kellett pótolnom és a kezdést is sikerült könnyedén megcsinálni. Elkészültem vele már keddre, de nem volt se időm, se kedvem (nátha...) felfűzni a memóriadrótra, így elnapoltam szerdára. Igen ám, csak ahogy a drótot "kicsit" erősebben tuszkoltam egy adott pontnál - a végétől kb. 2 centire -, akkor a legrosszabb történt, lepottyant egy gyöngy. Rögtön kétségbe estem és arra gondoltam, eltörtem a gyöngyöt, amikor megláttam, hogy elszakadt a cérna. Egyébként is rossz kedvem volt (nem aludtam ki magam), így majdnem bőgtem... A legrosszabb az volt, hogy beragasztóztam és a ragasztó pont addig a pontig ért le, ahol elszakadt, és bontanom kellett, amit csak ollóval tudtam... Aztán amikor már majdnem ledobtam, elértem ahhoz a ponthoz, ahonnan már egy mozdulattal vissza tudtam bontani és pótolni. Elég kalandos volt, és sajnos így már ez se tökéletes, de különleges, mert a színeket nem én, hanem az én Egyetlenem választotta ki! (:

És íme a kép: